Decemberi alkalmunkon egy padlókép segítségével adventi utakat jártunk be Mária és József nyomdokaiba szegődve Názáretből Betlehem határig.
Először a názereti otthonra tekintettünk, ahol megjelent az angyal Máriának. Ezt követően elindultunk Erzsébet felé Júdeába egy hegyvidékes, kopár úton, aminek mentén rózsák hajtottak a töviserdőben, jelezve az Élet megjelenését. Megépítettük Betlehem városát, házról-házra jártunk szállást keresve míg meg nem leltünk az istállót, amiben megpihenhettünk. Majd megidéztük képzeltünkben azt a csodálatos, különleges, szent éjszakát, amelyen Mária világra hozta az Isten Fiát.
Padlóképünk énekekkel és imával kísértük. Az utak találkozásánál pedig meggyújtottuk a Jézust szimbolizáló gyertyát, remélve, hogy a mi személyes adventi utaink is Hozzá vezetnek, hogy minden útkereszteződésben az életünkben ott van Jézus és minden útkereszteződés magában hordozza a Vele való találkozás lehetőségét. Erről a gyertyáról meggyújtott mécses segítségével mi is eleget tettünk a pásztoroknak és minden tanítványnak adott küldetésünknek, hogy továbbadjuk a jóhírt: „Örvendezz, Jézus megszületett.” Így végül padlóképünk kerete egy égő mécsessor lett, amitől szépen lassan egyre több fény lett a sötét kápolnában, így igazi meghitt karácsonyi hangulatot kölcsönözve ennek a helynek.
Remélem a résztvevőknek legalább akkora öröm volt ennek a padlóképnek a megélése, mint számomra az előkészítése. Büszke vagyok a fiatalokra, hogy egy ilyen hosszú foglalkozást ilyen szépen végigkövettek. Nagyon örültünk a régieknek és az újaknak és hálásak vagyunk különösen is a vendégeink segítségéért.
Majoros Zsuzsanna
